Keisinger ház

Inkább kúriának neveznéd azt az épületet, ahová a "krautok" bevették magukat. Igazából te magad sem érted, hogy hogy a fenébe kerültél ide ekkora burzsujok közé, illetve hogy ilyen ezek az agyamentek hogyan érhettek el ilyen szintet. 2063. aug. 26-án érkeztél, úgy lopakodva be a Charleston Navy Yard kiköt?be mint az ?szi köd ami veled együtt érkezett. A gyerekdalhoz képest annyi volt a különbség, hogy te kis hajóval jöttél a "ködös viz? tengeren" és konstatáltad magadban, hogy ez neked túl északi. Csöpörg? es? és köd, vagy gusztustalan nyálkás id?. Ez Boston. Nem hiába nevezik New Englandnak a térséget, van olyan es?s, mint a régi. Gondoltad majdcsak megszokod ezt valahogy, a vízt?l sosem irtóztál [csak néha amikor csak azt tudtad inni], de most úgy mész végig a csúszós mólón és a bokáig ér? pocsolyákkal tarkított kátyús úton, ahol madár helyett teherkamionok járnak, mint egy igazi macska. Minden második lépés után undorogva próbálod kirázni a cip?db?l a megnevezhetetlen leveket [inkább nem is töröd a fejed azon, hogy ugyan mit tartalmazhatnak a 80% víz mellett]. Nagyképerny?s karpánt-telefonod [nagyon cool, tisztára olyan, mint amilyen a predatornak van, csak a tiéd nem üzemeltet plazmalöveget] tanulsága szerint most vagy hotelben leszel kénytelen megszállni, amire az árak és a szemedbe csorgó es?víz miatt hevesen rázod a fejed, vagy marad a diákszálló, amit persze a diákok üzemeltetnek. Így kerül a keres?d látókörébe egy Tau Omicron Sigma nevezet? ház [80%-os telítettséggel és a helyi gyalogos katonák kommentjei alapján egy olyan hölggyel mint "kibernetikus biztonsági rendszerrel", aki hajlamos bokkeneket széttörni az új lakók fején]. A képek tanulsága szerint most úgy fest az épület, mintha egy régi számítógépes játék [kett? jut eszedbe róla, a Fallout széria és a Star Craft] alapján építette volna egy halom katona. A nagy bet?kkel hirdetett Combat Technologies Corp toborzóiroda sem nyeri el igazán a tetszésed. Jók azok a hadi játékszerek, de a kiképzés és a poszt-apokaliptikus jelleg? egy rakás katona által épített szállás már kevésbé. A másik legkedvez?bb ajánlat az a Salem streeten van, méghozzá egy Waclaw Dombrovszki nevezet? lengyel fickó vezetésével. Ez még nem is volna olyan vészes, néhány "f*****g polish" még elviselhet? volna, de a házban a rend?rség szerint két gyilkosság is történt. Ez már kevésbé. A képek és kommentek alapján valamelyik Ízisz házba még szívesen jelentkeznél, mint egyetlen informatikus a mégusok közé, mert tele van jobbnál jobb csajokkal mind, de csak lányokat vesznek be, MIT-s büszkeséged miatt pedig semmi kedved se Boston Univesity School of Medicine házba költözni, pedig kett? is van [az egyiket Csontreszel?nek a másikat meg Vérfakasztónak szokták emlegetni], a Harvardos burzsuj halálmadarak [ügyvédek és egyéb kétes elemek] közé pedig szintén nincs semmi kedved sem beköltözni. Ilyen sz?rés után már csak egy marad, méghozzá a Keisinger Ház ahol összesen három lakó van listázva, ebb?l kett? német. Hát ennyire egyszer?en kerültél oda.

Amikor el?ször megláttad a házat kirázott a hideg. A régi építés? házat úgy t?nik vagy száz éve a fene sem piszkálta. El tudod képzelni, mint ósdi kísértetházat, ahol a függönyt pókhálók adják és este ha fölébredsz, folyton furcsa kántálást hallani. Az egyik nyitott ablakon át hallatszó kísérteties heged?sírás és a ház fölött spirálban tekered?, szabályos kör alakban hiányzó felh?takaró sem javít az összképen. "Tiszta B kategória..." fut át az agyadon és becsöngetsz, mire a távolból mintha lélekharangot hallanál kongani. Hátborzongató... A heged?szó gyorsan elhal, majd a kaputelefonon egy szemüveges sz?ke kölyök szól ki kifogástalan németséggel, hogy: "Wer ist da?" [Fordítóprogram közli veled, hogy azt kérdezték: "Ki az?"] "Otto! Du bist nich daheim!" hallasz egy halkabb szemrehányó n?i hangot. ["Otto! Nem otthon vagy!"] "Wahr..." ["Igaz..."]
-"Öööö... Ki az és mit akar?" kérdezi a fiatalember er?s akcentussal, de legalább angolul. Hallhatóan nem jött rá, hogy a lánynak az illemmel volt gondja. A háttérben látod, ahogy egy vállig ér? hajú lány nagyon fáradt arcot vág.
-"Bocs a hülye unokaöcsém miatt." szól át az Otto néven említett hülyegyerek válla fölött. "Ha a hirdetés miatt jöttél akkor szerintem gyere be, miel?tt megázol." ekkor rajtad a fáradás sora, mert egy rakás csomaggal, egy nagy hátizsákkal lemálházva állsz es?kabát ellenére is b?rig ázva, térdig trutymósan.

Ezt szeretnéd tenni és ilyen sorrendben, ehelyett nyílik a kovácsoltvas kapu, természetesen magától és természetesen nyikorogva és amint belépsz a kerítés területére, egy árva es?csepp sem hullik az égb?l. Fölötted olyan tiszta, mintha elvágták volna és furcsán spirálban csavarodik, mintha egy ciklon volna a ház fölött és annak pont a kell?s közepébe léptél volna. Elvonszolod magad az el?szobáig és arra gondolsz, hogy akkor is megszállnál most itt, ha 10 ezer nuyent kérnek egy éjszakára, abba a nyavalyás kiköt?be ugyanis most semmi kedved visszamenni. Az ajtónál már félig kivehet? német nyelv? vita folyik és amikor a két lakó úgy nyit ajtót, hogy mindketten a kilincset markolják, rá is jössz, hogy mir?l szólhatott. Otto majdnem kiesik az ajtón, de szerencsére csak tesz néhány hosszú bizonytalan lépést. Gyakorlatilag mintha ellépne melletted.

-"Bocs mégegyszer, csak nem akartam, hogy ez az okos nyisson neked ajtót. Még a végén elmenekülsz." miközben beszél, gyorsan végigméred [magas, vállig ér? sz?ke hajú vékony német lány, Otto meg mintha nem az unokatestvére volna, hanem a testvére]. "Jaj, hová is tettem az illemem..." kap észbe majd kezet nyújt.
-"Erika Zann vagyok, az a bukdácsoló az meg Otto Keisinger. Gyere be gyorsan, még miel?tt megfázol." mondja és egypillanat alatt elt?nik rólad a víz, a sár és minden szennyez?dés.

-"Ha bérleti díjasba akarsz menni, akkor elvétetted, a Palmer streetre kell menned. Annyit kell tudnod róla, hogy körbenézel és választasz egyet. Van itt szoba b?ven, kényelmesen megleszünk. Van könyvtárunk, hermetikus körünk és szép Mátrix elérésünk, de csak Otto szokott filmezni onnan meg játszani rajta."
-"Szerintem elférsz itt, csak vegyél magadnak ezt-azt." mondja Otto. Most t?nik föl, hogy egy fekete m?anyagzsák van a kezében. Beleszimatol egyet és közli:"Ihlet..."
-"Was machst du Idiot? Droge?" ["Mit csinálsz te idióta? Drogozol?"] kérdezi Erika Ottotól.
-"Frászt, döglött varjú. Koncertre készülök és át akarom érezni a halált. Kérsz?" tarja feléd a zacskót, miközben Erika elkiáltja magát, hogy "FÚJ!" és hátrál befelé néhány métert.
-"Szerintem gyere be de gyorsan, hagy zárjam ki ezt a majmot. Ez nekem is új... Tudtam, hogy hülye, meg hogy koncertet akar, de EZ!" látszik, hogy ez teljesen kiborította. Amikor Otto be akar jönni, már a nappali ajtajából szól oda neki: "Nimmst du diese Scheiße weg SOFORT!" ["Vidd innen ezt a sz**t de AZONNAL!"] mire Otto megjegyzi, hogy "Ünneprontó!" és kiteszi az ajtó mellé az "ihlet forrását".
-"Ha gondolod, nézz körül, ha megtetszene itt egy szoba, akkor ott elférsz. Ide mi inkább leend? társakat veszünk föl, vagy vendégeket fogadunk, nem szokás bérbe adni azt ami a család egyik itteni fellegvára. Maximum ha majd bevásárolunk akkor velünk jössz. Ígérem, jobban oda fogok figyelni erre az eszementre, miel?tt még egyszer valami hülyeséget követne el..." szabadkozik Erika, bár sejted, hogy ez eleve halálra van ítélve. "A német nyelvért pedig bocsánat, nem titkolni akarunk el?led valamit vagy ilyesmi, csak nem töltöttünk még el az újvilágban annyi id?t, hogy hozzászokjunk."

Belegondolsz a döglött varjúba, mint túlzásba és rájössz, hogy ez messze nincs így. Volt olyan fickó is, aki úgy gondolta, hogy a következ? album borítójára jól nézne ki egy igazi fölvétel, ezért ráharapott a sörétes puskára a metál nevében és meghúzta a ravaszt. Persze búcsúlevélben bocsánatot kért, hogy ki kellett miatta hívni a takarítókat és azt is megírta, hogy miért követte el a dolgot, erre minden társa vagy 8 különféle szögb?l lefényképezte, fej nélkül egy vértócsában, a háta mögötti falon a saját agyvelejével, miel?tt kihívták a rend?rséget. Természetesen az új albumra az egyik legjobban sikerült kép került és az eladások az egekbe szöktek. Ett?l Otto NAGYON messze van.

-"Szívesen. Annyit azért javasolnék, hogy figyelj oda arra is, amit [i:3vt3ov45]gondolsz[/i:3vt3ov45]. Mágusok közé költöztél, sosem tudhatod, mikor hallunk meg valami olyasmit, ami csak megfordult a fejedben. Annyit azért megígérhetek, hogy el?ször megkérdezlek, ha látom, hogy baj van, Még akkor is ha tényleg nagynak látom. Ottotól nem szoktam, neki csak beletúrok a fejébe, úgyis hazudna."
-"Das ist nicht wahr! Glaubst nicht was sie sagt!" vág közbe Otto kicsit fölháborodottan. Már csak ebb?l is arra következtetsz, hogy Erika igazat beszél. ["Ez nem is igaz! El ne hidd neki!"]
-"Látod? Már megint kezdi." csóválja meg Erika a fejét kicsit bosszúsan. "Ha gondolod körbevezetlek és zargatlak egy kicsit a hülyeségekkel, ha érdekel a ház. Nem egy palota, ha így nézed és biztos, hogy többet néztél ki egy német máguscsaládból, de ha a másik oldalról is látnád... Hidd el gyönyör?. Igazából anyu választotta ezt a helyet, amikor Severin bácsiék nem tudtak három hónap alatt sem döntésre jutni. Anyu igyekezett a heidelbergihez hasonló helyet találni és ez volt a legközelebb. Egyébként mi onnan származunk, a Keisinger ág pedig Bonnból. A két ág között annyi a különbség, hogy a Zann családot keresi a baj, a Keisinger ág meg keresi a bajt." közli mosolyogva.
-"Ich hatte ein paar Worte für diese Angelegenheit..." morogja Otto kicsit bosszúsan. ["Volna egy két szavam ez ügyben..."]
-"Szerintem ne is figyelj rá. Majd bebizonyítja." legyint Erika még mindig vidáman. Úgy néz ki a csipkel?dés a két unokatestvér között állandó, de egyik sem veszi föl. "Akkor körbevigyelek, vagy körülnézel magad?" kérdezi.